Büntetőjog Ausztriában

Az osztrák büntetőjog megkülönbözteti a bűncselekményekre és büntetésekre vonatkozó szabályokat a büntetőeljárás szabályaitól. A központi tényállások a büntető törvénykönyvben találhatók, emellett külön büntetőjogi rendelkezések is léteznek. Csak az a magatartás büntetendő, amelyet a törvény szabályoz, és amely az érintett személynek felróható. Az adott cselekménytől függően a szándékosság, a gondatlanság, a jogellenességet kizáró okok és a személyes felelősség döntő jelentőségűek lehetnek. A büntetőeljárás feljelentéssel, rendőrségi észlelésekkel vagy más információkkal kezdődhet. A bűnügyi rendőrség főszabály szerint az ügyészség irányítása alatt nyomoz, az ügyészség pedig dönt az eljárás további menetéről. A terhelt személyt önmagában a gyanú miatt nem lehet bűnösnek tekinteni. Jogában áll hallgatni, védőt igénybe venni, valamint tájékoztatást kell kapnia a lényeges vádakról és jogairól. A sértetteket az eljárás során saját jogok illethetik meg. Ezek a helyzettől függően magukban foglalhatják a tájékoztatást, a védelmet, a kíséretet és a bűncselekményből eredő bizonyos igények érvényesítésének lehetőségét. Nem minden nyomozás vezet tárgyaláshoz. Többek között megszüntetés, diverziós lezárás vagy az illetékes büntetőbíróságnál benyújtott vádirat is lehetséges. Diverzió esetén a büntetőeljárás bizonyos feltételek mellett hagyományos elítélés nélkül is lezárható. Ez feltételekhez vagy teljesítésekhez köthető, és megfelelő jogi és tényszerű helyzetet feltételez. A bíróság a tárgyaláson értékeli a bizonyítékokat és a bűnösséget. A jogorvoslatok lehetővé teszik bizonyos határozatok felülvizsgálatát, de nem pótolják az időben igénybe vett védekezést és a gondos dokumentálást.