Művészet Horvátországban

A horvátországi művészet sok történelmi korszakban létrehozott tárgyakat, épületeket, képeket, előadásokat és médiumokat foglal magában. Nem szűkíthető le egyetlen nemzeti stílusra. Az ókori maradványok és a középkori templomok mozaikokat, kőfaragványokat, kéziratokat és szakrális tárgyakat őriznek. A tengerparti városokban különösen jól láthatók a román kori, gótikus, reneszánsz és barokk örökség rétegei. Az északi és szárazföldi térségekben is gazdag építészeti és művészeti hagyományok alakultak ki. A vallási megrendelések, az arisztokrata patrónusok, a városiasodás és a kézművesműhelyek egyaránt hatottak arra, mi készült. A modern horvát művészek kapcsolatban álltak az európai irányzatokkal, miközben a helyi társadalomra és politikára is reagáltak. A festészet, a szobrászat, az építészet, a plakátművészet és az iparművészet a kísérletezés fontos területeivé váltak. A horvát naiv művészet elismert irányzat, amely autodidakta alkotókhoz és jellegzetes vidéki képi világhoz kapcsolódik. A horvát művészet egyik része, nem pedig annak teljes képe. A kortárs művészet használhat installációkat, videót, fényképet, performanszt, digitális eszközöket vagy társadalmi részvételt. Jelentése olykor nyitott, és függhet attól a helytől is, ahol megjelenik. A hagyományos kézművességhez többek között textilhez, csipkéhez, fához, kerámiához, kőhöz, fémhez és dísztárgyakhoz kapcsolódó formák tartoznak. Egy kézműves tárgy lehet használati, művészeti, kereskedelmi vagy ünnepi célú, illetve egyszerre többféle is. A művészettel múzeumokban és galériákban, de utcákon, templomokban, fesztiválokon, mozikban, műhelyekben és otthonokban is találkozhatunk. A kulturális élet egyes részeit közfinanszírozás, magánmunka, turizmus, oktatás és helyi egyesületek egyaránt támogatják. A művészet szépséget, emlékezetet, kritikát, identitást és közös élményt kínál. A hozzáférést ennek ellenére korlátozhatja a helyszín, a költség, a nyelv, a fogyatékosság vagy az ismeretlen kulturális szabályok.