Polgári jog Magyarországon

A magyar polgári jog alapvetően a Polgári Törvénykönyv, vagyis a Ptk. köré épül. A kódex általános szabályokat tartalmaz a személyekre, szervezetekre, vagyonra, kötelmekre, szerződésekre, öröklésre és ezekhez kapcsolódó ügyekre. A szerződési szabadság lehetővé teszi a feleknek, hogy sok megállapodás tartalmát maguk alakítsák ki, de ennek határt szabnak a kötelező jogszabályok és a jóhiszeműség követelményei. Egyes ügyletek meghatározott formát vagy szakember közreműködését igénylik. Az érvényes szerződésből kikényszeríthető kötelezettségek erednek. Ha valamelyik fél nem megfelelően teljesít, a másik fél kérheti a teljesítést, a javítást, a cserét, az árleszállítást, a szerződés megszüntetését, a kártérítést vagy más alkalmazható jogorvoslatot. A dologi jog határozza meg a tulajdont, a birtoklást, a használatot és a biztosítéki jogokat. Az ingatlanok és egyes más vagyontárgyak esetében különösen fontosak a nyilvántartások és a hivatalos dokumentumok. A polgári jogi felelősség alapján az a személy köteles lehet megtéríteni a kárt, aki jogellenesen okozta azt. A károsultnak rendszerint pontosan be kell mutatnia a magatartást, a kárt, az okozati kapcsolatot és a jogi felelősséget. A személyiségi jogok az emberi méltóságot, a jó hírnevet, a magánéletet, a képmást és a személyes adatokat védik. Megfelelő esetben a jogsértés abbahagyása, a jogsértés tényének megállapítása, az eredeti állapot helyreállítása és pénzbeli elégtétel is kérhető. Az öröklési jog a vagyon és az adósságok halál utáni átszállását szabályozza. A végrendelet, a törvényes öröklés, a közeli hozzátartozók kötelesrésze és a közjegyző szerepe is fontos lehet. A polgári eljárásjog határozza meg, hogyan kell előterjeszteni, bizonyítani, elbírálni és végrehajtani az igényeket. A kedvező ítélet megszerzése és a megítélt összeg behajtása két külön gyakorlati szakasz.