Választások Romániában

A romániai választások a polgárok közhatalomra gyakorolt befolyásának egyik alapvető módját jelentik. A választásra jogosultak országos, helyi és európai választásokon képviselőket vagy tisztségviselőket választanak, népszavazáson pedig akkor szavazhatnak, ha ilyet tartanak. A parlamenti választásokon a Képviselőház és a Szenátus tagjait választják meg. A Parlament különböző politikai nézeteket és csoportokat képvisel, tagjai részt vesznek a törvényalkotásban és a Kormány ellenőrzésében. A parlamenti szavazás főként pártlistákon és arányos képviseleten alapuló rendszert használ; a részletes jogi szabályokat a választási törvény határozza meg. Románia elnökét közvetlenül a polgárok választják. Az elnökválasztás célja, hogy országosan széles támogatottságú jelölt kerüljön ki győztesként, és ha az első fordulóban egyik jelölt sem éri el az előírt alkotmányos eredményt, második fordulót tarthatnak. A helyhatósági választásokon polgármestereket, valamint helyi és megyei tanácsokat választanak. Ezek a testületek a mindennapi élethez közeli ügyekben döntenek, például a helyi szolgáltatásokról, a közterületekről, az utakról és a helyi költségvetés egyes részeiről. A szavazólap formátuma eltérhet a polgármester- és a tanácsválasztásnál. A román állampolgárok az Európai Parlament tagjaira is szavaznak. Ezek a választások az Európai Unió intézményeiben dolgozó képviselőket választják meg. A választást Romániában tartják, de a tisztség európai szintű döntésekhez kapcsolódik. A népszavazáson a választók egy meghatározott közéleti kérdésre válaszolnak. A kérdés, a szavazásra jogosultak köre, a szavazólap kialakítása és a joghatás az adott népszavazásra vonatkozó alkotmányos és választási szabályoktól függ. A népszavazás nem azonos egy személy vagy párt megválasztásával. A választások lebonyolításában választási hatóságok, szavazóirodák, választói névjegyzékek, szavazólapok, személyazonosság-ellenőrzés, szavazatszámlálás, valamint az eredmények kihirdetése vagy érvényesítése vesz részt. Az eljárások a titkosság védelmét, a többszöri szavazás megelőzését, valamint az érvényes és érvénytelen szavazatok rögzítését szolgálják. A választás napján a választó a kijelölt szavazóhelyre vagy más, jogszabály szerint megengedett helyre megy, bemutat egy elfogadott személyazonosító okmányt, átveszi a megfelelő szavazólapokat, azokat titokban megjelöli, az utasítások szerint összehajtja vagy elhelyezi, majd bedobja a szavazóurnába. A szavazólapot érvénytelennek minősíthetik, ha a jelölés nem egyértelmű, vagy nem mutatja meg a választó döntését. A szavazásnak gyakorlati korlátai vannak. A választás megváltoztathatja, hogy ki tölti be a tisztséget, de nem old meg minden problémát azonnal, és a választóknak tökéletlen programok között is választaniuk kellhet. Szavazás előtt összehasonlíthatják a jelölteket, pártokat, korábbi teljesítményt, ígéreteket és helyi igényeket, szem előtt tartva, hogy a szabályok és a lebonyolítás választásonként eltérhetnek.