Étkezés Romániában

A román konyhát balkáni, közép-európai, oszmán és helyi hagyományok formálták. A gyakori ételek zöldségekből, burgonyából, babból, káposztából, kukoricából, tejtermékekből, sertés-, csirke- és más húsokból készülnek. A ciorbă savanykás leves, míg a supă általában enyhébb ízű levest jelent. A mămăligă keményebb állagú kukoricakása, amelyet gyakran sajttal, tejföllel vagy hússal tálalnak. A sarmale töltött káposzta- vagy szőlőlevelekből készül, rendszerint fűszeres töltelékkel. A mici apró grillezett hústekercsek, és sok régiónak megvannak a saját péksüteményei, ragui és tartósított ételei. Az éttermi étlap román neve meniu. Feltüntetheti az adagokat, az összetevőket, a köreteket és az italokat, de a személyzet az ismeretlen fogásokat is el tudja magyarázni. A reggeli lehet egyszerű: kenyér, sajt, tojás, joghurt, zöldség vagy péksütemény. Az ebéd gyakran a főétkezés, míg a vacsora könnyebb lehet, bár a családi szokások eltérnek. A román pékségek és cukrászdák, vagyis cofetării jó helyek kenyér, sós péksütemények és édes sütemények felfedezésére. A patiserie rendszerint gyorsan fogyasztható sült harapnivalókra szakosodik. A szezonális gyümölcsök és zöldségek vásárlásában gyakran fontos szerepet játszik a piață, vagyis a piac. Az íz, az ár és a minőség évszakonként és régiónként változik. A csapvíz minősége településenként és épületenként eltér, ezért a lakosok általában a helyi tanácsokat követik. Ha valaki bizonytalan, palackozott víz széles körben kapható. A bon fiscal az ételről vagy vásárlásról kapott nyugta. A felszolgálási díj és a borravaló szokásai eltérhetnek, ezért ellenőrizze a számlát, és kérdezzen, ha valami nem világos.