Polgári jog Szlovákiában

Szlovákiában a polgári jog az emberek és szervezetek közötti magánjogi jogosultságokat és kötelezettségeket szabályozza. Gyakran vonatkozik szerződésekre, tulajdonjogra, lakhatásra, tartozásokra, családi kapcsolatokra, öröklésre és károkozás miatti kártérítésre. A Civilný zákonník a szlovák magánjogi kapcsolatok egyik központi jogforrása. A polgári bírósági eljárást eljárásjogi szabályok rendezik, többek között a keresetekre, bizonyítékokra, tárgyalásokra, ítéletekre és fellebbezésekre vonatkozóan. A jogorvoslatot kérő személyt žalobca, vagyis felperes néven nevezhetik, a másik felet pedig žalovaný, azaz alperes néven. Az írásos kereset neve általában žaloba. A polgári jogviták gyakran megállapodásból, ki nem fizetett kötelezettségből, kárból vagy tulajdonjogi nézeteltérésből indulnak. A bíróság rendszerint azt vizsgálja, mit állítanak a felek, milyen bizonyítékok támasztják alá az állításaikat, és milyen jogorvoslat érhető el a törvény alapján. Bizonyítékként szolgálhatnak szerződések, számlák, banki bizonylatok, fényképek, szakértői vélemények, üzenetek, tanúk és nyilvántartások. Az esemény idején készített pontos feljegyzések gyakran hasznosabbak, mint önmagában az emlékezet. A felek az eljárás előtt vagy annak során is megegyezhetnek. Ha a bíróság végrehajtható, jogerős határozatot hoz, és a vesztes fél nem teljesíti, exekúcia, vagyis hivatalos végrehajtási eljárás következhet. A közjegyzők, szlovákul notári, fontos feladatokat látnak el többek között öröklési ügyekben és egyes jogi dokumentumok esetében. A kataster, vagyis az ingatlan-nyilvántartás, fontos az ingatlanok tulajdonjogával és más jogaival kapcsolatos ügyekben. A közigazgatási, büntetőjogi és polgári ügyek összefügghetnek, de nem azonosak. A megfelelő hatóság, eljárás és jogorvoslat attól függ, milyen jogviszonyról van szó, és milyen eredményt szeretne elérni az érintett.