Nyelv Ausztriában

A német Ausztria központi hivatali és mindennapi nyelve. Az osztrák standardnémet (Österreichisches Standarddeutsch) saját szavakkal, kiejtéssel és nyelvi szokásokkal rendelkezik, és nem a német hibás változata. Jellegzetes osztrák szavakkal különösen az étkezésben, az iskolában, a közigazgatásban és a mindennapokban találkozhatunk. Az olyan kifejezéseket, mint a Jänner, a Sackerl vagy a Marille, régiónként eltérő gyakorisággal használhatják. A nyelvjárások, amelyeket gyakran Mundartnak is neveznek, régiónként jelentősen különböznek. Sok közülük a bajor nyelvterülethez tartozik, míg a legnyugatibb területeken az alemann változatok elterjedtek. Az emberek gyakran váltanak a nyelvjárás, a köznyelv és a standardnyelv között. Ez a váltás a beszélgetőpartnerektől, a helytől, a foglalkozástól, az iskolától és a kívánt érthetőségtől függ. Ausztriában történelmileg kialakult kisebbségi nyelvek is jelen vannak, köztük például a szlovén, a horvát, a magyar, a cseh, a szlovák és a romani. Láthatóságuk és használatuk régiónként és közösségenként eltérő. Az osztrák jelnyelv (Österreichische Gebärdensprache) önálló nyelv, saját nyelvtannal. Nem egyszerűen a kézzel megjelenített beszélt német. A bevándorlás révén számos további nyelvet is beszélnek. A többnyelvűség erősítheti a családi kapcsolatokat, a tanulást, a munkát és a kulturális cserét. A nyelv összetartozást teremthet, de ki is zárhat. A túl gyors nyelvjárási beszéd, a szükségtelenül nehéz hivatali kifejezések vagy a kiejtést becsmérlő megjegyzések megnehezítik az egyenlő részvételt. A jó megértéshez nem mindig van szükség tökéletes nyelvtanra. A lassú beszéd, az egyértelmű mondatok, a visszakérdezés, a fordítás és a vizuális segítség fontosabb lehet.