Hagyományok Ausztria területén

A hagyományok olyan szokások és kifejezésformák, amelyeket hosszabb időn át továbbadnak. Tartozhatnak egy családhoz, egy településhez, egy vallási közösséghez, egy foglalkozáshoz vagy egy régióhoz. Az év körforgása számos ausztriai népszokást meghatároz. Az adventet, a karácsonyt, a farsangot, a húsvétot, az aratási hálaadást és a helyi ünnepeket régiónként és családonként eltérően tartják meg. A templombúcsúk és más falusi ünnepek gyakran vallási alkalmakat kapcsolnak össze zenével, ételekkel, piaci standokkal és találkozásokkal. Ma vallási kötődés nélküli emberek is részt vehetnek rajtuk. Az olyan mezőgazdasági hagyományok, mint az állatok tavaszi felhajtása az alpesi legelőkre, őszi lehozatala vagy az aratási ünnepek, a munkához és az évszakokhoz kapcsolódnak. A nyilvános bemutatók azonban néha csak a tényleges munkásélet ünnepi részletét mutatják meg. A népviselet regionálisan meghatározott öltözet, amelyhez például a népviseleti ruha (Dirndl) és a bőrnadrág (Lederhose) is tartozhat. A szabás, a viselés alkalma és a jelentés régiónként eltér, és Ausztriában sem mindenki hord népviseletet. A zenekarok, kórusok, lövészegyletek, tűzoltóegyletek és más egyesületek sok helyen részt vesznek az ünnepek és a szokások fenntartásában. Ilyenkor az önkéntes munka gyakran fontosabb, mint maga a látható ünnepnap. Az ételek és a kézművesség szintén megőriznek ismereteket. A receptek, sütőformák, faragások, textiltechnikák és díszítések változnak, amikor új alapanyagok, eszközök és ötletek jelennek meg. A hagyományok nem automatikusan régiek, változatlanok vagy mindenki számára kellemesek. Újak is kialakulhatnak, gazdaságilag értékesíthetők lehetnek, illetve a kirekesztés, a szerepelvárások és a problematikus ábrázolások miatt kritikusan is megvizsgálhatják őket. Az élő népszokások lehetővé teszik a részvételt, a változást és a tiszteletteljes kérdezést. Értékük nemcsak egy állítólagos tiszta eredetben rejlik, hanem abban is, hogy ma mit jelentenek egy közösség számára.