Politika Ausztriában

Ausztria demokratikus köztársaság. A politikai hatalom a lakosságtól ered, és előre meghatározott szabályok szerint gyakorolják. Az alapjogok többek között a szabadságot, az egyenlőséget és a politikai részvételt védik. Ausztria szövetségi állam. A feladatok a szövetség, a kilenc tartomány és a települések között oszlanak meg. Emiatt egyes kérdésekről egész Ausztriára kiterjedően, másokról pedig a lakóhelyhez közelebbi szinten döntenek. A parlament elfogadja a szövetségi törvényeket és ellenőrzi a szövetségi kormányt. Két kamarából áll: a Nemzeti Tanácsból (Nationalrat) és a Szövetségi Tanácsból (Bundesrat). A Nemzeti Tanácsot közvetlenül választják, míg a Szövetségi Tanács a tartományokat képviseli. A szövetségi kormány irányítja a szövetségi közigazgatást, és számos politikai kezdeményezést előkészít. Tagjai közé tartozik a szövetségi kancellár vagy a szövetségi kancellárnő, az alkancellár vagy az alkancellárnő, valamint a szövetségi miniszterek. A szövetségi elnök vagy a szövetségi elnöknő az államfő, és saját, alkotmányban rögzített feladatokkal rendelkezik. A tartományoknak is vannak parlamentjeik és kormányaik. Parlamentjeiket tartományi parlamenteknek (Landtage), kormányaikat pedig tartományi kormányoknak nevezik. A településeket önkormányzati tanácsok, valamint polgármesterek irányítják politikailag. A politikai pártok különböző elképzeléseket foglalnak össze a közös életről. A választások után a pártok gyakran koalíciót alkotnak, ha egyik párt sem szerez önálló többséget. Ellenzéknek azokat a pártokat nevezzük, amelyek nem vesznek részt a kormányban, és kritikusan kísérik annak munkáját. Egy tipikus törvényjavaslat egy javaslatból, tanácskozásokból és szavazásokból születik. A bizottságok számos részletet megvizsgálnak, mielőtt a parlament dönt. Ezután következnek az előírt megerősítési és kihirdetési lépések, mielőtt a törvény hatályba lép. A lakosság választásokon, valamint bizonyos esetekben a közvetlen demokrácia eszközeivel vesz részt. Ezek közé tartoznak a népi kezdeményezések (Volksbegehren), a népszavazások (Volksabstimmungen) és a népi konzultációk (Volksbefragungen), amelyek eltérő hatással járnak. Emellett az emberek petíciókat támogathatnak, kapcsolatba léphetnek képviselőkkel, vagy részt vehetnek pártok, egyesületek és civil kezdeményezések munkájában. Ausztria az Európai Unió tagja. Ezért egyes szabályok az Európai Unió szerveivel együttműködésben jönnek létre, majd Ausztriában alkalmazzák vagy ültetik át őket. A politika ezért gyakran együttműködést jelent a települési, tartományi, szövetségi és európai szint között.