Állam Ausztria területén

Ausztria demokratikus köztársaság. Ez azt jelenti, hogy az államhatalom a néptől ered, és a politikai tisztségeket rögzített demokratikus szabályok szerint töltik be. Ausztria emellett jogállam is, amelyben a hatóságokat és a politikai szerveket is köti a jog. Szövetségi államként Ausztria a szövetségből és kilenc szövetségi tartományból (Bundesländer) áll. Mindkét szintnek saját feladatai és politikai szervei vannak. Az egyes szintek hatáskörét elsősorban a szövetségi alkotmány (Bundesverfassung) és további törvények határozzák meg. Az önkormányzatok is fontosak. Sok helyi ügyért felelnek, például a települési utakért, a helyi intézményekért vagy bizonyos közigazgatási feladatokért. Élén rendszerint a polgármester vagy a polgármesternő áll. A szövetségi törvényhozást a parlament végzi. Ennek központi, közvetlenül választott kamarája a Nemzeti Tanács (Nationalrat). A Szövetségi Tanács (Bundesrat) a szövetségi tartományokat képviseli, és részt vesz a szövetségi törvényhozásban. A szövetségi kormány irányítja a szövetség közigazgatását, és megvalósítja a politikai terveket. A szövetségi kancellárból vagy kancellárnőből, az alkancellárból vagy alkancellárnőből, valamint a szövetségi miniszterekből áll. A szövetségi elnök (Bundespräsident) az államfő, és saját alkotmányos feladatai vannak. A hatalommegosztás célja annak megakadályozása, hogy túl sok hatalom összpontosuljon egyetlen helyen. A törvényhozásnak, a közigazgatásnak és az igazságszolgáltatásnak eltérő szerepe van. A független bíróságok a hatályos szabályok alapján vizsgálják a jogvitákat, és védik a jogokat. Az alkotmány alkotja az állam alapvető jogi keretét. Szabályozza az állami szerveket, a hatásköröket és a fontos ellenőrzési mechanizmusokat. Az alap- és emberi jogok védik a személyes szabadságot és az állam általi egyenlő bánásmódot. A mindennapokban az állam nem csupán a bécsi politikát jelenti. Az emberek például az iskolákban, a hatóságoknál és a bíróságok előtt találkoznak vele, valamint a közbiztonság és a szociális védelem révén. Sok feladatot az Európai Unióval együttműködésben vagy az uniós jog előírásai alapján látnak el. A demokratikus állam lehetőséget ad a részvételre, de nem tud minden kívánságot azonnal teljesíteni. A döntésekhez szabályokra, többségre, pénzre és gyakran több szint együttműködésére van szükség. Az ellenőrzés, a nyilvános vita és a jogvédelem segít korlátozni a hibákat és a hatalommal való visszaélést.